Ép érzékszervek

Az írás-olvasás tanulásához nélkülözhetetlen a jól működő látás és hallás. Érzékszervi fogyatékosság esetén nehezített a tanulás. Sajnos, egy rutin szűrővizsgálat nem derít fel minden hiányosságot (pl. a rejtett kancsalságot, a látótérkiesést, a lusta pupillareflexet, a keresztezett szem- és füldominanciát, lassúbb beszédhallást, stb.)

 

Jó ceruzafogás, könnyed eszközkezelés

A helytelen ceruzafogás nehezíti az írástanulást, visszafogja a fejlődést, a kudarcélmény a lelki feltételeket rontja. A kézfej izmai görcsös állapotba merevednek. Igazi hátrányai gyakran csak a későbbi években, 4-5. osztályban mutatkoznak, amikor megnövekszik az írás mennyisége és tempója. A nehézkes ceruzakezelés sok energiát emészt fel, hamarabb elfárad az író gyermek.

 

Az elemi mozgások összerendezettsége

Kúszás, mászás, lábujjhegyen járás, sarkon járás, külső talpélen járás, guggoló járás, szökdelés páros lábon és fél lábon, felemelgetés háton- és hason fekvésben. E mozgások pontatlan, hibás kivitelezése az idegrendszer éretlenségére utal, ami megnehezíti az olvasás-írás tanulását (70%).

 

Jó egyensúlyérzék

Az egyensúlyérzék bizonytalansága bizonyos idegrendszeri rendellenességet jelez, ami maga után vonhatja a tanulási nehézséget, figyelemkoncentrációs problémát, magatartási zavart.

 

 Pontos finommozgások

 A vállövnek, csuklónak, ujjaknak mozgékonyaknak, függetleneknek kell lenniük. A jól irányítható kéz előfeltétele az írástanulásnak. A beszédmozgás is finommozgás. Mivel a beszéd irányítását végző érző- és mozgatóközpontok a kéz érző- és mozgatóközpontjainak közelében vannak, segíthetik vagy gátolhatják egymás működését.

 

Keresztcsatornák

A keresztcsatornák jó működése biztosítja, hogy a gyermek egymástól függetlenül tudja mozgatni a végtagjait. A kéz, a láb, a fejbiccentő izmok és a mimikai izmok mozgásainak függetlennek kell lenniük egymástól. Ha nem történt meg a függetlenedés, nehezített az írástanulás, mert a gyermek nemcsak a kezével ír, hanem a lába, a nyelve, az egész teste követi a kéz mozgását. Az akaratlan, fölösleges mozgások sok energiát emésztenek fel, a gyermek hamar kifárad az írástól.

 

Testséma

Fontos, hogy gyermek ismerje saját testét, biztonsággal tájékozódjon rajta. Ismerje testrészei, ujjai nevét, helyét. A hiányos testséma-ismeret nehezíti a világban való tájékozódást, bizonytalan személyiséget eredményezhet. A világot saját magunkhoz képest tudjuk bemérni. Ha ez a pont bizonytalan, minden bizonytalanná válhat.

 

Kézdominancia

Fontos, hogy mire iskolába kerül a gyermek, kialakult kézdominanciával rendelkezzen (balkezes vagy jobbkezes). A nem megfelelő kézzel történő írástanulás nehezíti az írás-olvasás elsajátítását, súlyosabb esetben beszédzavarhoz (makacsa beszédhiba, dadogás), személyiségzavarhoz vezethet.

 

Lábdominancia

A dominanciák akkor hibátlanok, ha azonos oldalra esnek. Az ellentétes oldali lábhasználat gyakran együtt jár a számolási készség gyengeségével. Nehezebben alakul ki a szám- és mennyiségfogalom. Pl. balkezes a gyerek és jobb lábbal rúgja a labdát vagy fordítva. Tehát a kéz- és lábhasználat (dominancia) keresztezi egymást.

 

Szemdominancia

Akkor jó, ha a domináns kéz oldalára esik. (Jobb kezét használja, jobb szemmel kukucskál a kulcslyukon.) Az ellenoldali szem használata átállíthatja a kezet. Az ilyen gyermekek gyakrabban olvasnak visszafelé, cserélnek betűket, szótagokat. Lassúbb lehet náluk a szövegértés és a felidézés. Az ellenoldal szemdominancia önmagában nem szokott problémát okozni, csak ha más rendellenességekkel társul.

 

Füldominancia

Akkor jó, ha a domináns kéz oldalára esik. (Jobb kéz, jobb fül. Ha súgnak a fülbe, melyik fülét tartja oda.) Az ellenoldali fül használata maga után vonhatja a lassúbb, pontatlanabb beszédhallást, a zenei hallás, a ritmusérzék gyengeségét, esetleg dadogást is okozhat.

 

A szemmozgás koordináltsága

Az olvasás-írás megtanulását nehezíti, ha a két szem koordinálatlanul mozog, vagy nehezen fixál (nem tud az adott ponton maradni, jobbra-balra mozog). Következménye látótérkiesés, olvasás-, írásnehézség lehet. A túl tág pupilla vagy a lusta pupillareflexek olvasászavart okozhatnak.

 

Jó térérzékelés

A beiskolázás előfeltétele a jó térérzékelés. Bizonytalan térérzékelés esetén a gyermek nyugtalan lehet, az egész személyisége bizonytalanná válhat. Indokolatlan félelmei lehetnek, ami agresszióban nyilvánulhat meg. A magatartási zavar hátterében, a figyelemkoncentráció és a hiperaktivitás mögött gyakran térérzékelési probléma húzódik meg. (Nem azonos a térirányok felismerésével.) 

 

Térirányok felismerése térben és síkban

A térirányok felismerése fontos feltétele az írás-, olvasástanulásnak. Ha a gyermek bizonytalan a térirányok megítélésében, nem tudja elkülöníteni a jobbot a baltól, a fentet a lenttől, akkor nem tudja megkülönböztetnia b-d, p-b, a-e betűket egymástól. Felcserélheti a betűket, szótagokat, esetleg visszafelé olvas, tükörírással vagy jobbról balra ír. (Nem azonos a térérzékeléssel.)

 

Reprodukáló képesség térben és síkban

Az írás-olvasás előfeltétele, hogy a gyermek le tudja utánozni, másolni a látott mozdulatot, térbeli konstrukciót vagy síkban alkotott mintát. Ennek hiányában képtelen lesz önállóan dolgozni. Képtelen lesz saját helyzetére átfordítani és alkalmazni a tanítótól kapott utasítást. A tanulás egyik legfontosabb útja az utánzás, másolás.

 

Soralkotás, sorritmus folytatása

Az írás térben és időben meghatározott rend, szabály szerint alkotott sor. Az olvasás egy betűsor dekódolása. Ezért a térben és időben való soralkotási képesség nélkül lehetetlen az írás-olvasás tanulása.

 

Szem-kéz koordináció

A gyermek akkor tud a vonalközben, megfelelő szinten írni, ha a szemével úgy tudja követni a keze mozgását, hogy közben nem a kezére, hanem a leírt szövegre néz. A perifériás látását használja. Ez a képességünk hatéves korban még fejletlen. Éretlenségénél fogva a hatéves gyermek még alkalmatlan arra, hogy szűk vonalrendszerben a vékony ceruzával szépen tudjon írni. A kézközépcsontok még nem csontosodtak el. A kéz csak 10-12 éves korban éri el teljes érettségi fokát. ( A gyermek nagymértékben, széles vonalrendszerben könnyebben tud írni.)

 

Az iránykövetés képessége

Az íráshoz szükséges képesség. Azt jelenti, (a gyermek keze) képes gyors, hirtelen irányváltoztatásra. Ez a képesség is 10-12 éves korra érik be. Vizsgáljuk azt is, mi a gyermek számára a természetes irány! Az, hogy balról jobbra írunk és olvasunk, megállapodás kérdése, semmilyen természetes oka nincs. Nem biztos, hogy a gyermek számára magától értetődő a balról jobbra való haladási irány. Ezért gyakori tevékenykedtetéssel (portörlés balról-jobbra, cica fusson vonalkövetéssel balról-jobbra stb.) begyakoroltatható.

 

Biztos alak- és háttér-megkülönböztetés

Fontos, hogy a gyermek ki tudja választani a számára fontos információt, el tudjon vonatkoztatni a zavaró körülményektől, meg tudja különböztetni az alakot a háttértől. Ellenkező esetben figyelmét a háttér ingerli, elvonja az olvasott szövegről, tekintete ugrál a sorok között, vagy minduntalan a képre téved. Nagyon zavaró a kisgyermek számára, ha a kép és a szöveg összemosódik. Ez mérhetően rontja az olvasás minőségét.

 

Alak-, forma-, szín és nagyságállandósság felismerése

Betűfelismeréshez, olvasáshoz szükséges képesség, melynek fejletlensége esetén a gyermek nem tudja megfeleltetni a kis- és nagybetűket, nem tud nyomtatott szövegről írottat másolni, és betűfelismerési nehézségei is lehetnek. Minden hangnak négy betűalakját kell megjegyeznie, és ezek a betűalakok gyakran még csak nem is hasonlítanak egymásra. (Megjelenése és megalapozása egészen fiatal csecsemőkorra nyúlik vissza. Az ingerszegény környezet hátráltatja fejlődését.)

 

Gestalt-látás

Az olvasástanuláshoz szükséges képesség. E képesség fejlettségén múlik, hogy tudja-e a gyermek a részeket

egészként értékelni, a betűsort szóként értelmezni. Az összeolvasás képességét jelenti vizuális szinten.

Fejletlensége esetén nehezített vagy lehetetlen az összeolvasás.

 

Azonosság felismerése

A betűfelismeréshez szükséges képesség. Ez teszi lehetővé, hogy a gyermek különböző szövegkörnyezetben is felismerje a betűket, azonosítani tudja őket, illetve különféle alakjaikat meg tudja feleltetni egymással.

 

Különbözőség felismerése

Betűfelismeréshez szükséges képesség. Egyes írott és nyomtatott betűk alakjai között nagyon kis különbségek vannak. Fejlett megkülönböztető képesség nélkül nehéz az írás-olvasás tanulása. Ilyenkor gyakran fordul elő betűtévesztés, nehéz a tollbamondás, sok a helyesírási hiba.

 

Auditív megkülönböztetés

Hatéves korra kialakul az egyes hangok elkülönítésének képessége, az időtartam, a zöngés-zöngétlen hangok megkülönböztetésének képessége. Érés függvénye, de gyakorlás is kell hozzá. A helyesíráshoz, íráshoz szükséges képesség. Hiányossága tagolási nehézséget, gyenge helyesírást von maga után.

 

Analizáló-szintetizáló képesség

Előfeltétele az összeolvasás és az írás megtanulásának. Azt jelenti, hogy a gyermek hangokra tudja-e bontani, illetve össze tudja-e rakni a hangokból a szót. Gyengesége olvasás- és írásnehézséget okoz. Az összeolvasás nehézsége, a betűkihagyás, a tollbamondás után való írás problémái részben e képesség hiányosságainak számlájára írható.

 

Átfordítási képesség

Átfordítási képességnek nevezzük azt, amikor az egyik érzékelési síkon szerzett ismeretet egy másik érzékelési síkon reprodukáljuk. Az a folyamat, amikor a látott, hallott, tapintott vagy emlékképek formájában tárolt ismereteket képi formában jelenítjük meg vagy egy jelsorral: az írással. Árfordítás az is, ha elmondjuk, mit látunk, hallunk, tapintunk. A tollbamondás után való írás nehézsége, az írásképtelenség, a rajzolási képtelenség, a szóban való felelés nehézsége e képesség fejletlenségére vezethető vissza.

 

Általános tájékozottság

Hatéves korára a gyermeknek széles körű ismeretekkel kell rendelkeznie az őt körülvevő világról. El kell tudnia helyezni magát az időben és a társadalmi környezetben. Ismernie kell a személyi adatait, lakhelyét, az évszakokat, napszakokat, napok váltakozását. Az általános tájékozottság hiányosságai bizonytalanságot, nyugtalanságot vonhatnak maguk után. Az új ismereteket nem tudja elhelyezni a gyermek hiányos fogalmi rendszerében, nehéz lesz a bevésés és a felidézés. Nehéz például megtanulni a hónapok nevét, és ezt a tudást alkalmaznia annak, aki nem ismeri az évszakok váltakozását. Lehetetlen használnia az órát, aki nem ismeri a napszakokat.

 

Beszédkészség

Hatéves korára minden gyermeknek tökéletesen kell ismernie az anyanyelvét. Árnyaltan kell kifejeznie érzéseit, gondolatait. Egy adott képről vagy témáról önállóan kell mondania néhány összefüggő mondatot. A megfelelően fejlett beszéd alapozza meg az írott beszéd megtanulását. A fejletlen beszédkészség, a

súlyosabb beszédhiba, a hiányos fogalmi rendszer nehezíti az írás-olvasás tanulását. Azt jelenti, hogy fejletlen az írott beszéd megtanulásához szükséges idegi apparátus. A hiányos fogalmi rendszer nehezíti az értő olvasás kialakulását is. Gyakrabban válik agresszívvé az a kisgyermek, aki nem tudja beszéddel kifejezni magát.

 

Gondolkodás

A megfelelő szintű gondolkodás előfeltétele az olvasás-, írástanulásnak. Hatéves korára az ép értelmű gyermeknek spontán el kell végeznie az elemi gondolkodási műveleteket. Ha gondolkodásmenete nem logikus vagy nehézségei vannak az összefüggések felismerésével, következtetések levonásával, elemi logikai műveletek végzésével, ítéletalkotásával, akkor ez súlyos problémára utal.

 

Problémamegoldó gondolkodás

Az iskolába lépéssel külön hangsúlyt kap a problémamegoldó gondolkodás képessége. Fejletlensége megnehezíti a beilleszkedést, az írás-olvasás tanulását. A gyermek a tanulás során lépten-nyomon problémahelyzettel találkozik. (Vegyem a kezembe a ceruzát, vagy ne vegyem? Hol kezdjem az írást? Hol nyissam ki a könyvet? stb.) Megfelelő problémamegoldó rutin nélkül képtelen az önálló munkára. Ez a túlzottan védő-óvó környezetből kikerülő gyermekek hiányossága szokott lenni.

 

 Emlékezet

Az emlékezetnek többféle összetevőjére van szükség:

        Vizuális emlékezet - mechanikus,

                                     - késleltetett

        Auditív emlékezet - mechanikus,

                                     - késleltetett,

                                    - hosszú távú.

A szülőnek fel kell figyelnie arra, ha gyermeke nem emlékszik a mesére, a szereplőkre, illetve ha fel tudja idézni a részleteket. Az iskolaérett gyermek emlékszik milyen tárgyak voltak az asztalon, pontosan fel tudja sorolni, lerajzolni. Az iskolai sikerekhez nagyon fontos, hogy a gyermek rövid- és hosszú távú emlékezete jól működjön.

 

Ritmus-emlékezet

A tanuláshoz, az ismeretek hasznosításához, a bevéséshez, a feladattartáshoz ritmus-emlékezetre is szükség van. Bármelyik emlékezetfajta elégtelen működése nehezíti a tananyag elsajátítását, felidézését, felhasználását. Az emlékezet hiányosságai lehetetlenné teszik az ismeretek rendszerré szerveződését, ami nélkül elképzelhetetlen az ismeretek alkotó felhasználása.

 

Figyelem

A rögzíthető, tartós figyelem elengedhetetlenül fontos az iskolába lépéshez.

A nehezen rögzíthető, könnyen elterelhető, megtapadó figyelem nehezíti vagy lehetetlenné teszi az ismeretszerzést. A súlyos figyelemkoncentrációs zavarban szenvedő gyermek ismeretei rendszertelenek, esetlegesek. Ez a tünet gyakran együtt jár súlyos magatartási és beilleszkedési problémákkal.

 

Szocializáció

Megfelelő mértékű szocializáció nélkül nagyon nehéz vagy lehetetlen a beilleszkedés az iskola rendjébe. A társakhoz való kapcsolódás képessége nélkül a gyermek nem érezheti jól magát a közösségben. Ha visszahúzódó, nehezen barátkozó, ez megnehezíti a közösségben a mindennapjait. Tartós baráti kapcsolatok híján a gyermek magányossá válik. Esetleg agresszív, bohóckodó vagy depressziós lesz, ami kihat munkájára.

 

Feladattudat

Az iskolai munkában fontos a fejlett feladattudat. A jövendő elsősnek meg kell értenie, hogy vannak kötelességei, amelyeknek akkor is eleget kell tennie, ha nincs kedve, fáradt vagy szívesebben játszana. Nem lehet elmulasztani vagy elodázni a feladatokat. A feladattudat fejlődése 6 éves kor körül felgyorsul. Ha nem alakul ki, nehéz lesz az iskolai élet, nyűg lesz a tanulás.

 

Jó kudarctűrő képesség

Fontos, hogy a gyermek szembe tudjon nézni azzal, ha valami nem sikerül rögtön. Merjen és akarjon újra és újra hozzáfogni egy feladathoz. Ne essen kétségbe attól, ha nem az övé a legszebb, legjobb munka. Ne veszítse el a kedvét, ha valamit ki kell javítania. Fontos, hogy megtanulja: hibázni szabad. A hibázás a tanulás útja. Sokat vét az a szülő gyermeke ellen, aki már első próbálkozásra gyors, szép, hibátlan munkát vár tőle. Ha ráadásul szankciókat alkalmaz, akkor egy életre elveheti a kedvét az erőfeszítésektől. Például a kisgyermek nem azért ír csúnyán, mert nem akar szépen írni, hanem azért, mert éretlensége miatt még nem tud tetszetősen dolgozni. Neki is az lenne a jó, ha mindent gyorsan és szépen meg tudna csinálni, és mindenki elégedett lenne vele.

 

(forrás: Kulcsár Mihályné: A tanulás öröm is lehet)

 

 

 

 

 

 

 

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

Oldal: Iskolaérettség
FejlesztElek Pedagógiai Stúdió - © 2008 - 2024 - fejlesztelek.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat